02. New Things, Friends... And New Life

 Helló! Meg is hoztam a második részt, ha tetszik akkor nyugodtan iratkozzatok fel (legalul lehet), és írjatok vissza jelzésként komikat <3 tudom nem túl népszerű itt a 5sos, szóval tudom hogy, nem lesz túl sok olvasója se... De most mindegy, jó olvasást <3 x (sorry hogy rövid lett)

:)

Új dolgok, barátok... És Új élet

 Lassan ballagtam haza. Nem tudom mi ütött belém, de az a srác belemászott a fejembe.

  -Megjöttem.-kiállottam el magam mikor beléptem az ajtón. Ledobtam a cipőmet, majd a táskámat letettem mellé.

 -Merre voltál?-kérdezte Frank mikor leültem mellé a kanapéra.

 -A kikötőben.-válaszoltam és kivettem a távirányítót a kezéből, mire ő szúrós szemmel pillantott rám. Nem törődve vele kapcsolgattam a csatornák között, majd a Family Guy-t kezdtem el nézni. Frank egy ideig nézte velem majd felment a szobájába aludni.

 -Ne maradj fent sokáig kölyök.-kiabálta vissza nekem a lépcső aljából. Szem forgatva nevettem el magam majd tovább néztem a tévét. Olyan magányos vagyok. Frank-en kívül nincs senkim, még apámat sem tekintem apámnak, barátaim vannak New York-ban, de amióta Ausztráliában élek egyik sem keresett. Egy forró könny csepp gördült végig az arcomon, mostanában egyre többet sírdogálok. Nincs konkrét oka, de néha nagyon jól esik. Letöröltem a könny cseppet, majd párat szipogtam és felmentem a szobámba. 

 Magam után bezártam a csikorgó ajtót majd bedőltem az ágyba, és hagytam hogy, az álom manók álomba szenderítsenek.

 Arra keltem hogy, az ablakon beszűrődő napfény csiklandozta az arcom. Szeretek erre kelni. A telefonomat levettem az éjjeli szekrényről, hogy megnézhessem mennyi az idő, negyed kilenc van. Fáradtam vettem tudomást arról hogy, most muszáj lesz felkelni a pihe-puha ágyikómból. Morcosan vettem az irányt a fürdő felé hogy, emberi külsőt öltsek magamra. Miután lezuhanyoztam egy szál törülközőben mentem ki hogy, a szobámba keressek magamnak egy ruhát. De mikor a fürdőből kiléptem, egy barna szinte fekete hajú sráccal ütköztem  össze. Idegesen toltam el magamtól minél messzebb, és méregettem nem túl kedvesen.

 -Te mit keresel itt?-kérdeztem. Eddig nem mászkált nálunk velem egy idős srác, szóval kíváncsi vagyok a válaszára. A törölközőt szorosabban magamra tekertem, és kérdőn néztem rá.

 -Gondolom te vagy Lana.-mosolyodott el, és láttam ahogyan tekintetével végig néz rajtam.

 -Eltaláltad.-a srác még mindig ott állt előttem és meg sem moccant.-A teljes nevem Lana Woldorf.-nyújtottam felé az egyik kezem, a másikkal pedig a törölközőt fogtam nehogy leessen.

 -Calum Hood.-ráztam meg a kinyújtott karom.-Sokat hallottam rólad.

 -Én meg semmit sem hallottam rólad.-húztam mosolyra az ajkaimat.

 -Nos, gondolom hallottad hogy, Frank lesz az új menedzserük.-húzta ki magát büszkén.

 -O, te tagja vagy annak a bandának amiről Frank beszélt?-kérdésemre csak heves bólogatásba kezdett.-Akkor sokat foglak látni.-sóhajtottam és egy apró vigyort eresztettem a számra.

 -Ja, Frank mondta hogy, szókimondó lány vagy.-vigyorgott, és odébb állt.-Most bemennék oda.-mutatott a fürdő felé, majd elálltam az útjából, és vissza mentem a szobámba. Felvettem egy elfogadható göncöt és lementem a konyhába megreggelizni. 

 A konyha ajtaja előtt megálltam, mert hallottam hogy vannak a konyhába, és valamin nagyon nevetnek. Magamra erőltettem egy mosolyt, majd bementem. Frank, az újonnan megismert Calum, és egy nő társaságában ültek az asztalnál.

 -Reggelt.-köszöntem, és furcsán néztem körbe. Az egész konyhában dobozok voltak, melyekben Frank cuccai voltak.

 -Lana, ő itt Calum és az anyukája.-mutatott rájuk.

 -Igen, Calum-mal már volt szerencsém találkozni.-eresztettem feléjük egy vigyort.  Amint kinyitottam a hűtő szekrényt hogy valamit ehessek azt tapasztaltam hogy, a hűtő teljesen üres, és sötét.-Frank.-néztem rá aki egy kedves mosollyal nézett vissza.-Üresebb a hűtő mint valaha.-mondtam és kitártam hogy, ő is láthassa.

 -Már mindent össze pakoltunk.-jelentette ki és tovább beszélgetett a többiekkel.

 -Gyere, elviszlek kajálni.-állt fel Hood. Furcsálltam hogy, ilyen kedves velem, de én csak vállat vonva belementem a dologba. Fel szaladtam az emeletre a táskámért, majd kimentünk a ház elé és Calum anyukájának a kocsijába szálltunk be és indultunk el. A tudat hogy, egy vad idegen kocsijában ülők, eléggé idegesített, de Calum nagyon jó fej volt velem. Egész úton beszélgettünk és nevettünk. Hood a mekibe vitt el ahol rendesen bezabáltunk. 

 A kocsiba ülve bekötöttem magam, és vártam hogy, Calum elindítsa a kocsit.

 -Tudod, ez olyan, mint az oviban.-döntöttem hátra a fejem.

 -Csak pár órája ismerjük egymást, de már olyan jóban vagyunk, mintha ezer éve barátok lennék.-fejezte be a mondatom, mire furán néztem rá.-Én is vagyok vele Woldorf.-lökött oldalba.-Jó fej vagy.-kacsintott rám.
 -Jó fejnek tartasz?-kérdeztem, mintha az előbbi mondatát meg sem hallottam volna.
 -Többször nem mondom ki, és ha kérdezik letagadom.-nézett rám komolyan, majd el is röhögte magát.
 Cal megállt a házunk előtt, majd miután kiszállt, udvariasan átfutott az én oldalamra, és kinyitotta nekem az ajtót.-Hölgyem.-vigyorgott, és még meg is hajolt nekem.
 -Oh, köszönöm.-mondtam és nőiesen pukedliztam egyet. Nevetve mentünk be hazába. Frank a nappaliban pakolászott. Az egész ház tele volt bőröndökkel és dobozokkal
 -Lana, remélem már össze pakoltál, mert két óra múlva indulunk.-szórt szikrákat Frank szeme.
 -Frank, már ezer éve összepakoltam.-legyintettem, de Frank is tudta hogy, kamuzok.-Calum, segítesz összepakolni?-néztem kiskutya szemekkel rá. Cal vállat vonva jött fel a szobámba. Még csak pár dolgot pakoltam össze, szóval sok dolgunk lesz.
 Csendben ültünk a szőnyegen és hajtogattuk a ruháimat.
 -És mond, milyen zenét játszotok?-a hangom betöltötte az egész szobát.
 -Pop-rock.-válaszolta.-Amúgy négyen vagyunk a bandában, ebből már ketten Sydney-ben vannak már és beköltöztek, én meg Luke, pedig veletek megyünk.-mondta és egy ezer wattos mosolyot villantott felém.
 -És ez a Luke merre van?-kérdeztem miközben újabb ruhát tettem a bőröndbe.
 -Szerintem a reptéren fogunk vele találkozni.-vonta meg a vállát.

 Az utolsó dolgokat is bepakoltuk. Pont akkor végeztünk, mikor Frank berontott az ajtón, hogy indulni kell. Cal segített levinni a cuccokat és a költöztető furgonba is segített bepakolni. Csak egy bőröndöt vihetünk fejenként a repülőn, szóval a többi cuccunkat ezzel a furgonnal viszik, és csak utánunk pár órával fog megérkezni Sydney-be.